Oldal kiválasztása

A vegetáriánus táplálkozás útvesztőiben elboldogulni nem mindig egyszerű a mai, információktól túlterhelt világban. Az emberben számos kérdés merül fel, melyekre gyakran egymásnak ellentmondó válaszokat kap. Néhány ilyen kérdést kísérlünk meg tisztába tenni ebben a cikkben, kiegészítve a vegán étrend-, és a húsmentes táplálkozás többi formájának vonatkozásaival.

Mi a vegetarianizmus?

A vegetarianizmus egyfajta gyűjtőfogalom, ami alapvetően egy olyan táplálkozási forma, melyben nem fogyasztunk állati eredetű élelmiszereket. Mivel az erőszakmentesség elve is érvényesül benne, így ez nem mindenkinél csupán táplálkozási forma. Vannak olyan típusai, melyeknél sokkal inkább életfilozófia, világnézet, egyfajta elvi meggyőződés.

Vegetarianizmus

A vegetáriánusok fajtái

Mielőtt részletesebben belemennénk, szükséges tisztázni, hogy a Vegetarianizmusnak – mint nagy egésznek – milyen változatai vannak. Hisz egyáltalán nem mindegy, hogy amikor ezt a szót használjuk, mire is gondolunk pontosan. Függően attól, hogy milyen állati eredetű ételeket eszik, vagy nem eszik valaki, számos típust különböztetünk meg a vegetarianizmus berkein belül.

A vegetáriánusok esznek halat?

Bizonyára belefutottál már ebbe az olykor bosszantó kérdésbe. Sokan felháborodnak rajta, pedig legalább annyira jogos a kérdés, mint amennyire értelmetlen sokak számára. A válasz a következő: “Igen is meg nem is“. Vannak ugyanis olyan irányzatok a vegetarianizmus fajtái között, ahol esznek halat. A halat evő vegetariánust peszketariánusnak nevezzük.

Mindenekelőtt érdemes beazonosítanunk saját magunkat, hogy a vegetáriánus típusok közül Mi melyikbe tartozunk. Így a táplálkozásunk megtervezésekor biztos alapokra építhetünk, és nem tévedünk el az információk sűrűjében. Na és persze nem sértődünk meg, ha valakit útba kell igazítani a vegetáriánus halevéssel kapcsolatban 🙂
Haladjunk a szigorúság sorrendjében a vegetarianizmus fajtái között:

– flexitariánus, vagy flexivega:

Ez leginkább egyfajta diéta, és főként a Föld védelme áll a hátterében. Itt nem arról van szó, hogy az illető egyáltalán nem eszik húst, de táplálkozásában teljesen megváltoztatja a hús és a növényi étrend arányát. Több szakaszból építik fel. Az első héten 2 nap nem esznek húst, majd hetente egy nappal növelik a húsmentes napok számát. Mindeközben csökkentik az egy étkezésre szánt húsadagokat is. Végül mindössze heti 1-2 napon esznek, kis mennyiségű húst. Az ősmagyarok is ezt a táplálkozásformát alkalmazták a régi időkben, hetente általában egyszer fogyasztottak húst. A vegetáriánusok fajtái közül ez a legflexibilisebb, inkább egyfajta ugródeszka a vegetáriánus táplálkozás felé.

– szemivegetáriánus:

A szemivegetáriánus lapvetően nem eszik húst, de néha fogyaszt halat és baromfihúst. “Viccesen” úgy szoktak fogalmazni, hogy nem esznek olyan állatot, aminek arca van, kizárólag olyat fogyasztanak el, aminek nincs arca, csak profilja.

Vegetáriánusok főbb típusai
Forrás: veganvegetarian.se

– peszketariánus:

A húsok közül kizárólag a halat, és a tengeri herkenytyűket fogyasztókat nevezzük peszketariánusoknak.

– lakto-ovo vegetáriánus:

Húst egyáltalán nem, de tejtermékeket és tojást fogyaszt az ilyen táplálkozást folytató. A vegetáriánusok népes táborának nagy része ebbe a vegetáriánus típusba tartozik.

– ovo vegetáriánus:

Állati eredetű élelmiszerek közül egyedül tojást fogyasztanak az ovo vegetáriánusok. Sem a tejtermékek, sem a hal és a többi húsféle nem megengedett táplálkozásukban.

– lakto vegetáriánus:

Tejtermékeket fogyasztanak, de tojást és húst egyáltalán nem vesznek magukhoz. A vegetáriánus fajtái között itt van a határmesgye, amikor még minimális állati eredetű táplálékot magához vesz, de ez közvetlenül nem jár egy állat halálával. A laktovegetáriánus étrendet folytatók jelentős része a 30-as évei után gyakran átvált vegán táplálkozásra. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a felnőtt emberek 2/3-ad részének szervezete nem képes már a tejet megfelelően bontani. Így 30 felett az emberek gyakrabban válnak érzékennyé a tejtermékekre.

– vegán:

Állati eredetű termékeket, tehát húst, tojást és tejtermékeket egyáltalán nem vesz magához. A vegánsághoz gyakran spirituálais, vagy állatvédelmi hitrendszer is társul. Ez egyfajta filozófia, mely elutasítja az érezni képes állatok árucikként való felhasználását. Így a legtöbb vegán nem csak táplálkozásában veszi ezt igen komolyan. Kozmetikumokban, higiéniai termékekben és ruhákban sem használnak és hordanak olyat, mely bármilyen állati eredetű összetevőt tartalmaz. Sőt olyanokat sem melyek kifejlesztéséhez állatkísérleteken át vezetett az út. Szokás a vegánságot az alapján tovább csoportosítani, hogy milyen megfontolásból éli valaki ezt az életmódot. Erről a cikkben később még részletesen szó lesz.

– nyers vegán:

Kizárólag növényi ételeket fogyaszt, feldolgozatlan, nyers alapanyagokból dolgozik. nincs sütés, főzés, mindent úgy esznek, ahogy a természet adta.

Miután végignéztük a vegetáriánusok főbb típusait, könnyen elhelyezheted Magad, Te mely irányzatot követed ebben a pillanatban. Persze a programváltozás jogát érdemes fenntartani, hisz ez egy folyamat. A legtöbb vegán valamely kevésbé szigorú irányzattal kezdi az életmódváltást, majd sorra hagyja el a különböző állati eredetű élelmiszereket.

Teljes értékű növényi étrend, vagy vegán táplálkozás?

Vegán táplálkozás

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor Te most teljes értékű növényi étrenden vagy, vagy pedig vegánként élsz? Napjainkban egyre inkább teret hódít a teljes értékű növényi táplálkozás, vagy ahogy gyakran olvashatjuk, a TÉNÉ. Sokan egy kalap alá veszik a vegánsággal, egymás szinonímájaként használják, pedig nem pontosan ugyanarról van szó. Előbbi egy egészségre törekvő táplálkozási forma, utóbbi pedig inkább egy életszemlélet, filozófia, ahogy arra már korábban is utaltunk. A teljes értékű növényi táplálkozás célja egészségünk megőrzése, helyreállítása javarészt növényi eredetű élelmiszerek felhasználásával. Azért javarészt, mert egy növényi alapú táplálkozást folytató nem fog falnak menni, ha vendégségben, vagy étteremben állati eredetű összetevő felhasználásával készült ételt dugnak az orra elé. (pl. vajon pirított zöldségek, vagy tejszínes zöldségleves).

A vegánsággal kapcsolatban inkább vegán életmódról, mintsem vegán étrendről beszélhetünk. Hisz ez a szemlélet inkább az állatok védelmét helyezi fókuszba és nem elsősorban a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozást. Természetesen megfelelő felkészültséggel és körültekintéssel folytathatjuk vegán életmódunkat kiegyensúlyozott táplálkozással karöltve.

Veganizmus, avagy a vegán táplálkozás és filozófia

Magát a vegán szót 1944-ben Donald Watson, a Vegan Társaság alapítója használta először, mert nem volt megelégedve a vegetáriánus kifejezéssel. Az ugyanis nem fejezte ki az indítékot, csak a hús elhagyására utalt. Az ő meghatározása szerint a veganizmus egy filozófiát, egy életmódot jelöl, mely igyekszik kizárni az állatokkal szembeni kegyetlenségnek és kizsákmányolásnak minden formáját. Ezt alapvetően az állatok védelméért teszik, ugyanakkor pozitív hozadéka a bolygónk védelme, hisz a nagyipari állattartás komoly szerepet játszik a klíma és az élővilág hanyatlásában, ebből adódóan a vegán táplálkozás és életmód segíti a folyamat lassulását. Napjainkra a vegán mozgalom egyre inkább terjedőben van. A világ minden pontján sorra nyílnak a vegán éttermek, és szerencsére ma már egy jóravaló vegán receptkönyv vagy finom vegán recept felkutatása sem jelent gondot.

Vegán filozófia

Az elkövetkezőkben a vegetáriánus szót, mint gyűjtőfogalmat használjuk a cikkben, mint nagy egészet, ami magába foglalja a fentebb említett irányzatokat.

A vegetáriánus táplálkozás előnyei

A tudományterületeken dolgozók álláspontja mai napi meglehetősen eltérő a vegetáriánus táplálkozást illetően. Ez egy rendkívül sok összetevős egyenlet, amelyben nehéz egyértelműen kimondani, hogy a vegetáriánus táplálkozás egészséges. Nehéz és felelősségteljes, hiszen, ha húsmentes gyorskaján, olajban tocsogó rántott sajton vagy agyonfőzött zöldségeken élünk, az nem igen mondható egészségesnek, pedig ez mind húsmentes.

Egy dologgal kapcsolatban viszont a tudomány is egybehangzóan vélekedik: Ha odafigyelünk a tápanyagbevitelre, a nyers zöldség és gyümölcsbevitelre, illetve minőségi alapanyagokból dolgozunk, kialakítható a számunkra minden szempontból egészséges vegetáriánus étrend. A legtöbb kutatás abban is egyetért, hogy a húsmentes vagy a húscsökkentett táplálkozásnak vannak vitathatatlan előnyei.

Vegetáriánus táplálkozás előnyei

Lássuk tehát, mik a vegetáriánus táplálkozás előnyei:

– a vegetáriánusoknak átlagosan alacsonyabb a test tömeg indexe a húst fogyasztókhoz képest
– a húsmentes étrend jótékonyan hat a szív-érrendszerre, kisebb a valószínűsége az infarktusnak,stroke-nak magas vérnyomásnak, érelmeszesedésnek
alacsonyabb koleszterinszintet eredményez
– véd a cukorbetegséggel szemben
– kisebb a valószínűsége bizonyos daganatos megbetegedéseknek, például a vastagbélráknak

Ezen fenti pozitív hatásoknak több oka is van, de a legfontosabb egész egyszerűen az, hogy nem eszünk húst! Bár az köztudat igyekszik palástolni, de tény, hogy a népbetegségeinkért valamilyen ágon nagyrészt a húsevés tehető felelőssé.

Az első komoly gond a húsevéssel, hogy lényegesen leszűkíti a felhasznált alapanyagok körét. Bár gyakran lobbiznak a vegetarianizmus ellen azzal, hogy ez egy szűkített összetételű étrend, a valóság azonban az, hogy a vegetáriánusok és vegánok sokszorosan változatosabban táplálkoznak. Hisz tudják, hogy komplettálniuk kell az élelmiszereket, így olyan alapanyagok százait használják, amiről a legtöbb húsevő még csak nem is hallott. Mivel húst nem eszünk, egy csomó hasznos alapanyagot használunk helyette.

Húsmentes étrend vegetáriánusoknak

A másik gond a fehérjében túlkoncentrált táplálkozás. A tányéron a hús a valami, mellette pedig kevés köret éktelenkedik. Általában persze a legrosszabb fajtából (fehér rizs, krumpli stb). De alapvetően a hús az, amivel jóllaknak, közben pedig az egyszerre megemészthető fehérjemennyiség sokszorosát beviszik. Ami pedig nem emésztődik meg, az erjed, rothad a beleikben, felszabadul egy csomó savas bomlástermék, ami sok sok nem kívánatos folyamatot indít el a szervezetben. Erről részletesebben egy másik cikkünkben írunk.

Hogyan legyek egészséges vegetáriánus?

Hogyan legyen egészséges vegetáriánus?

Sok emberben felmerül a kérdés: Hogyan legyek vegetáriánus? Hogyan legyek vegán? Nos, a helyes kérdés inkább az lenne, hogy hogyan táplálkozzak megfelelően? Ugyanis a táplálkozás önmagában is odafigyelést igényel, bármilyen táplálkozási formát válasszunk is. Ahogy a “hús krumplival” típusú étrend sem, úgy önmagában a húsmentes táplálkozás sem jelent feltétlenül megfelelő, tápanyagokban gazdag táplálkozást is. Az egészséges vegetáriánus étrend kialakítása körültekintést igényel, csakúgy, mint egy kiegyensúlyozott húsos étrendé. A húsfogyasztás ugyanis önmagában nem elég és nem garancia az egészség eléréséhez, amit az is mutat, hogy civilizációs népbetegségeink nagy része a húsevéshez kötődik. (érelmeszesedés, köszvény, vastagbélrák stb).

Fehérje (protein) bevitel

Az egyik fontos pont, amire a vegetáriánus táplálkozást folytatónak gondolnia kell, a fehérjepótlás. A hús valóban teljes értékű fehérjeforrás, ezt nem lehet elvitatni. Azonban ha gondoskodunk a megfelelő, növényi forrásból történő utánpótlásról, nem kell fehérjehiánytól tartanunk. A különböző olajos magvak, hüvelyesek és a búzahús (szejtán) példának okáért zseniális fehérjeforrások. Ha bővebben érdekel, hogy mi a szejtán, olvasd el ebben a cikkünkben: Mi az a szejtán? Avagy búzahússal a húspótlásért

Nyers gyümölcs és zöldség

Vegetáriánus táplálkozás, gyümölcs és zöldség

Számos kutatás bebizonyította már, hogy az elszánt húst-hússal evők jóval kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, mint a húsmentes étrend képviselői. A megfelelő mennyiségű nyers rost bevitele azonban mindannyiunk számára lényeges lenne. A nyers gyümölcsök és zöldségek gazdag forrásai ásványi anyagoknak és antioxidánsoknak, valamint ballasztanyagként szolgálják az emésztésünk egészségét.

Vitaminpótlás

Sok vád éri a vegetáriánusokat, amiért tablettákból, mesterséges úton kénytelenek pótolni bizonyos vitaminokat (A vegánoknak  B12-t valóban szükséges szednie). Ez azonban csakis arra bizonyíték, hogy a vegetáriánusok illetve a vegánok egészségtudatosabbak, nem pedig arra, hogy a húsmentes étrend ördögtől való.  Hiszen a mai élelmiszer alapanyagok már nem tartalmazzák ugyanazt a mennyiségű vitaminkészletet, mint évtizedekkel ezelőtt. Így ebből a szempontból lényegtelen, hogy fogyaszt-e húst az illető, azt a mennyiségű vitamint nem lesz képes a napi menüvel bevinni. Ahhoz, hogy 1000 mg C vitamint pusztán az étkezéssel magunkhoz tudjunk venni, meg kellene ennünk 12 kg almát naponta, vagy 1,5 kg zöldpaprikát. Vállalkozó kedvűek előnyben!

Növényi helyettesítők

Egy vegetáriánus vagy vegán étterem sokszor híján van ennek a fontos tudásnak, azonban mi magunknak, otthon, elképesztően színessé és a húsos ételekhez megtévesztően hasonlatossá tudjuk tenni a húsmentes ételeinket. Kezdhetjük mindjárt a szejtánnal, ami szinte ugyanúgy viselkedik, mint a hús, csak finomabb és sokkal hamarabb elkészül.
Egy vegán pizza mit sem ér egy jóféle növényi sajt (például a Violife sajt) nélkül. Valóban nem ugyanaz, mint egy mozzarella, de olyan érzésünk lehet, mintha hagyományos pizzát ennénk. Aztán ott van a vegán tejföl (kesuföl, napraforgóföl, kókusztejföl), vagy a vegán majonéz is, melyeket ugyanúgy használhatunk rakottasokhoz, vagy vegetáriánus salátákhoz, szendvicsekhez vagy mártogatósokhoz, mint előtte. Ha már rakottas, érdemes lehet kipróbálni a gabonakolbászt, a hagyományos változat helyett, ha hiányzik az ételből az a bizonyos „pikáns íz”.

Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29025793
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27886704
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28109460
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24964573

error

Ha tetszett a Cikk, oszd meg barátaiddal is!